Pünkösdszombati pillanatok

       

              

   

       

   

         

   

Pünkösdi elmelkedés 2026- Dr. Székely János a szombathelyi egyházmegye püspöke

„Ha nem ébreszted fel magadban a bódhi-tudatot most, ebben az életben, arra hivatkozva, hogy ez degenerált kor, mikor fogod megvalósítani az Utat?” (Dógen)

Csak egy kis eső

Illatringató

 

„Fényes sugár”

Gergely Zoltán szobrászművész egészalakos Petőfi szobrának részletei, Sepsiszentgyörgy

Májusi fények

Theodráma

 

„ A mai világban a pokol félelmével alig motiválhatók az emberek, főképpen a fiatalok, a hitre, a reményre és a szeretetre. Ha túlságosan szó szerint ecseteljük a poklot kifejező képeket (hiszen minden eszkatologikus kijelentés: kép, melynek tartalma az Istennel való személyes találkozásnak a módja: boldog egyesülés, fájdalmas tisztulás, és ne adj Isten, teljes elfordulás), fennáll a veszély, hogy istentagadásra indítjuk az embereket, mert egy örök kínzókamrát berendező Isten számunkra nem lenne hihető.

Az is meggondolandó, hogy akik sokat beszélnek a pokolról, nem magukat, hanem másokat szoktak odaszánni. Ez lehet a bosszúvágy és a gyűlölet kifejezése is, s szöges ellentétben van Jézus egyik legfontosabb parancsával: szeresd ellenségedet." (Nemeshegyi Péter SJ)

Világosság

 

Aeolos

 „ A tenger, az abban nyüzsgő furcsa élőlények, a tenger habjait korbácsoló szelek és viharok eltörpülnek a nagy Isten mellett. Ezt a hitet jó nekünk is ápolni, amikor a történelem és az élet viharai ide-oda dobálják életünket.”  (Nemeshegyi Péter SJ – Holdfényben)

„A mester úgy érezte, szüksége van egy kutyára. De rájött, hogy egy kutyának nincs szüksége mesterre. Ezért vett egy kutyát.”  (Halmai Tamás: Koanok)

Apophthegma

 „Törpe János abbáról mesélik, hogy elvonult Szkétiszbe egy Thébai öreghez, és ott maradt a pusztaságban. Abbája pedig vett egy száraz botot, a földbe szúrta, és így szólt hozzá: „Minden nap öntözd meg egy vödör vízzel, amíg gyümölcsöt nem hoz!” A víz azonban nagyon távol volt tőlük, úgyhogy este ment el érte, és reggel tért vissza. Három év múlva azonban a fa életre kelt, és gyümölcsöt hozott. Az öreg pedig fogta gyümölcsét, elvitte a templomba, és így szólt a testvérekhez: „Vegyétek és egyétek az engedelmesség gyümölcsét” (A Paradicsom könyve XIV.4.)