Várakozás…
minden nap egy várakozás. A víz alatti falevél mozdulatlanságában,
elcsendesedésében türelmesen Van. Talán nem is várakozás, hanem megnyugvás a
mostban, szívbeli reménnyel a jövő felé. A mélyből előbúvó Nap elégtétele, a
lélekbalzsam bársonyossága, a derűlátás magasztossága, a csend metafizikája, az
elmúlás hallhatatlansága, vagyis Lux Aeterna.