Miserere

 „A legmélyebb beteljesülés érzései – például amikor egy alvó kisgyermeket tartunk a karunkban, vagy amikor a természetben vándorolva szinte feloldódunk annak a csodálatában, vagy amikor tánc közben teljesen egyek leszünk a zene ritmusával – ezek az élmények megkóstoltatják velünk a mindenséggel való határtalan összetartozásunk örömét. Az ilyen pillanatokban szívünk egészen spontán egy korlátlan „igent”-t mond. Megmaradni ennél az „igen”-nél, egy elidegenedéssel teli világ közepette mindig újra az összetartozás mellett dönteni, ez a szeretet nagy kihívása.” (David Steindl-Rast)

„Minden mű egyetlen, időtlen és névtelen szerző műve.” (J.L.Borges)

Érettségi

„Az öregekkel való törődés tehát azt jelenti: megengedjük az időseknek, hogy szegénnyé tegyenek bennünket. Hiszen arra ösztönöznek, hogy adjuk fel annak illúzióját, hogy mi magunk teremtettük az életünket, és hogy azt semmi és senki sem veheti el tőlünk. Ez a szegénység, ez a belső elengedés szabaddá tehet bennünket, hogy befogadjuk életünkbe s közeli barátunkká tegyük az öreg idegent.” (Henry J.M. Nouwen)

 

Emelkedő

 „A fogalmak tudóssá tesznek bennünket – az elragadtatás bölccsé.” (Clairvaux-i szent Bernát)

Curriculum vitae

 

 

Nagyszombaton

 

Stabat Mater

A kereszt alatt János mellett ott állt Jézus anyja, Mária. „Amikor Jézus meglátta anyját és az ott álló tanítványt, akit szeretett, így szólt anyjához: Asszony, íme a te fiad! Azután azt mondta a tanítványnak: Íme a te anyád! És ettől az órától magához vette őt a tanítvány.” (Jn 19,26-27). Az egzegéták különbözőképpen értelmezték ezt a jelenetet, abban azonban többnyire egyetértenek, hogy a jelenet szimbolikus. János evangéliumában Jézus működésének első állomásaként a kánai menyegző szerepel (Jn 2,1-11)  - azaz Istenemberré válása Jézusban azt jelenti, hogy Isten menyegzőt ül az emberrel, így újítja meg az életünket. Poshadt vízünket borrá változtatja, új ízt ad neki. János számára a kereszt e menyegző beteljesedése. János a passió leírásakor gyakran használja a görög „telosz” szót, amely nem pusztán’beteljesedés, cél, beteljesülés’ jelentésekkel bír, hanem ‘menyegzőt’ is jelent. Isten és az ember menyegzője a kereszt alatt teljesedik be: Jézus minden emberit, még a halált is isteni élettel és isteni szeretettel hatja át, és ezáltal beemeli az Istennel való egységbe. És a kereszt alatt az emberben is menyegzőt ül mindaz, ami addig külön volt benne – férfi és nő, animus és anima -; a kereszt alatt eggyé válik. A férfi egész lesz, teljes beteljesült. Menyegzőt ül animájával. János befogadja Máriát („eisz ta idia”, a.m. ’magához vette’): Mária az övé lesz, János befogadja önmagához, Mária eggyé lesz vele. A János-evangéliumban a nőkkel kapcsolatos jelenetek mindig a szeretet jelenetei. Mária a szeretet forrása. Jézus kérésére Mária személyében János a szeretetet fogadja be házába, szíve legmélyére. A férfi csak akkor tud igazán szeretni, ha kapcsolatba lép animájával, szeretetképességének forrásával. (Anselm Grün-Harcos és szerelmes)

A fotón az almakeréki erődtemplom féldomborműve látható.

 

Feria sexta in passione et morte Domini

 

A latin egyházban a nagypéntek hivatalos neve Feria sexta in passione et morte Domini, ‘Az Úr szenvedésének és halálának péntekje’. Azokban a templomokban, ahol a zsolozsmát végzik, a nagypénteki matutinum és laudes az officium tenebrarum része. Jeremiás siralmait – lamentáció, a matutinum 1. olvasmánya – plébániatemplomokban is énekelték reggel, a szentmise órájában.

Fraternitas

 

Emberi

 

„Az együttérzésen keresztül lehetővé válik annak felismerése, hogy a szeretet iránti sóvárgás, amit az emberek éreznek, ott lakozik a mi szívünkben is, és a kegyetlenség, amit a világ túlságosan is jól ismer, ami indítékainkban is ott rejlik. Az együttérzés segítségével a megbocsátásba vetett reményünket is meglátjuk barátaink szemében, ugyanúgy, ahogy saját gyűlöletünket is kihalljuk keserű szavaikból. Amikor ölnek, tudjuk, hogy mi is tehettük volna - s amikor életet adnak, érezzük, hogy mi is képesek vagyunk ugyanerre. Az együttérző embertől semmi sem idegen, ami emberi: sem az öröm, sem a bánat, sem pedig az életnek vagy a halálnak bármilyen módja.” (Henry J.M. Nouwen)

Virágvasárnap

 

Nagy “személyek” nem léteznek.

Nagy Sándor csak egy mítosz.

Hol van a nagysága most?

Nem hallok senkiről, aki szívében kapcsolatban

állna Nagy Sándorral.

De volt egy ember,

aki szamárháton érkezett,

és akit még évezredekkel később sem

tud elfelejteni senki.

Valóban érdemes kiderítenünk, mia a különbség.

(Mooji-Fehér tűz)

Szállj fel magasra

 

Áprilisi délután

 

Fények és árnyak 2

 Bikfalva