Fagyban, szélben velem tartasz,

Bensőmben lámpást gyújtasz.

Reményteli távlatokban szabadon hagysz,

Lépteimhez erőt adsz.

Megmutattad a sáros, nehezen járható utak szépségét. Irányt mutattál, mikor nem tudtam merre folytassam utam. Nem engedtél eltévedni, sem elsüllyedni, még akkor is ha úgy éreztem, hogy elhagytál vagy én hagytalak el Téged.

Megérintetted vállamat és rám mosolyogtál…

Áldozatod vére megolvasztotta a befagyott szíveket.

Megajándékoztál éltető lángoddal. Nap mint nap szaporítod lángodat, beragyogva a sötétséget világosságoddal. Őrizd bennem a gyereket, ki nyitott szívvel örvendezik és ujjong szépséged megjelenésének és áldásának.

Érints meg szereteted lángjával, hogy

Meghalljam hangodat egy csendes éjszakában.

Lángoló leveleid szépsége, megtisztította, mérsékelte a bennem égő buzgóság állapotát…

Ariadné fonala…

Angyalszárnyaid védelmező ölelése

az ezerarcú labirintus erdejében,

segített megtalálni az utat Tehozzád…

Megtalált őszi ébredések,

vigaszt adó érzések,

maradjatok velem,

a lét erdejében…

A rohanó ár megmozgatott mindent,

A sodrásban kifakult az élet.

Minden elveszett, csak Te maradtál,

                            Örökéletű tiszta igazság.

Kérő ima

Vezess utamon, irányítsd lépteim minden szavát, szenteld meg kitűzött céljaimat, adj bátorságot egy őszinte mosolyra, világosíts meg a keresési szándékomban, adj kitartást a feléd igyekezetemben, erősíts az óvatosságban, hogy ne sértsek meg másokat, szilárdítsd türelmem magammal szemben, hogy szeretettel cselekedjek és megtaláljalak… a szívemben.

 Ámen.

Csendes gondolatokkal és vágyakkal indulok a Szent Forrásod felé. Lépteim lassulnak a befogadó avar érintésével. Lélegzetem nyugodt ritmusban hálát ad mindenért. A levegő tiszta és a távlatok a nevemen szólítanak. A meleg őszi napfény barátságosan bíztat a veled való találkozás örömére és szeretetére…