Októberi ragyogás

 

Októberi árnyak

 

Napszentület

 

Szeptember végén

 

Szívünk napja - a szív világnapja

Isten kérdése a következő: ”Úgy értelmezed-e korod jeleit, hogy azok bűnbánatra és megtérésre szólítanak?” Az számít igazán, hajlandóak vagyunk-e hagyni, hogy testvéreink határtalan szenvedése megszabadítson bennünket minden önteltségtől, ítélkezéstől és megvetéstől, s szívünket annyira meglágyítsa és alázatossá tegye, mint Jézusét. (Henri J.M. Nouwen: Itt és most)

„Az elme szegénysége mint spirituális hozzáállás azt jelenti, hogy egyre inkább hajlandóak vagyunk felismerni az élet misztériumának felfoghatatlanságát. Minél érettebbé válunk, annál inkább képesek leszünk megszabadulni az élet teljességének felfogására, megragadására és megértésére törekvő hajlamunktól, és annál inkább készek leszünk egyszerűen hagyni, hogy az élet belénk áramoljon.”  (Henry J.M. Nouwen – Nyújtsd kezed)

Magyar fotográfia napján

 Fényképes időutazás - Háromszék napilap

Múlt a jelenben

 

Decennium

Nosztalgikus-kellemes érzés visszatekinteni, emlékezni e tíz éve elindított blogra. Áhítattal telített bolyongásaim képi- és gondolatlenyomatai jönnek szembe; rövidebb elcsendesüléseim vizuális reflexiói villannak fel. Naiv egyszerűségű életmozzanatok – megannyi pillanat –, s a szűkebb és tágabb környezet természetes állapotainak megragadása az érzések végtelenül sokszínű skáláján keresztül. Mindenkori spirituális útkereséseim talán sorsszerűen narratív megállói ezek, és többsíkú vizuális lélek-sugallatok tolmácsolására való törekvések, a képek címjegyzékeiben rejtőzve.

Ad maiorem Dei gloriam.

Mélyén

 

Igény

„Önmagam leértékelését sokáig valamiféle erénynek tartottam. Olyan sokat óvtak a büszkeségtől és a hiúságtól, hogy arra jutottam, jó, ha lebecsülöm magam. De mostanra felismertem, hogy az igazi bűn megtagadni Isten irántam érzett szeretetét, és nem venni tudomást eredendő szeretetre és jóságra, akkor elvesztem a kapcsolatot valódi önmagammal, és pusztító keresésbe fogok a nem megfelelő emberek között a nem megfelelő helyen, hogy megleljem azt, amit csak Atyám házában találhatok meg.” (Henri J.M. Nouwen – A tékozló fiú hazatérése)