A mindennapi rohanásban megpihenek Benned. A csend megérintette az ég boltozatát. A föld befogadta a szférák hallhatatlan hullámainak suttogását. A pillanat egyszerű volt, magához ölelt mindent.
Boldogok, kik Tebenned gazdagok…
„Törpe János abbáról mesélik, hogy elvonult Szkétiszbe egy Thébai öreghez, és ott maradt a pusztaságban. Abbája pedig vett egy száraz botot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése