2013. március 25., hétfő

Áldás


Önmagamban álmodozva,
Meghasonlottan.
A végtelen mámorában elveszve egyedül,
Kérdések áradata közt.
Megkerestél.
Megérintettél, simogattál, karon fogtál.
Kérdéseimre feleletet,
Vágyaimnak tiszta célt adtál.
Szárnyaiddal magasba emeltél.
Mézed illatával megkentél,
Csókod harmatával megleptél.
Szentlelkeddel fölkentél.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

„Nem a sok tudás telíti és elégíti a lelket, hanem a dolgok belső megérzése és megízlelése.” (San Ignacio De Loyola)