Te mindig
lámpásom voltál, én meg mindig gyereked voltam. Sajnos nem mindig láttam a
fényed, azt hittem, nem ismerlek… megszólítottál:
…nézz a
szemembe… az apró vigaszokat tőlem kaptad, pillanatokat, mikor azt mondtad:
megéri létezni, a lét legdrágább kelyhéből inni, olyan bensőséges, szépséges
minden…
… Én
adtam a reményt a szívedbe, mely ma is vezet, mindennapjaidban. Most is Én
vezetem a szíved, az értelmed , hogy e hálás sorokat leírhasd .
…továbbra
is Én tartom a fényt az életed útján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése