2013. április 16., kedd

Benned élünk, mozgunk, játszunk… sétálva a Te mélységedben, természetedben. Megérintve Anyai öled selymességét, mozdulatlan szépségét. Átélve illatod határtalanságát, szereteted bizonyosságát, lélegzeted szabadságát, az irgalom fontosságát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

„Enyhe szellő susogása” (1Kir 19,12)