Amor Sacra

Megtaláltam
a megtalálhatatlant
magasságból rezgések árasztanak el,
meghaltam magam és a világ számára
csendes szentleckék áradnak a szabad csellókból,
felemelő hangok egyesülnek a tiszta éterrel,
viszály közeleg, minden meghal, csak a szív érzése marad szabad
megmérettették, megmérettetett,
megbotránkozott felhők, elszabadult indulatai hirdetik
a megnemértett apokalipszist

a szépség szonátája tele fájdalommal és mindennapi bölcsességgel,
a megtalált versszakasz áldást szór szét a kavargó szélben ,
 áttetsző mámorában dúdolja a remény himnuszát,
a hangok csúcsíveinek néma karcsússágát,
a fájdalom bátorságát az örökkévaló szentjeivel szemben,
a napfény himnuszát a megváltás álmairól,
a szerelem orgazmusát a legédesebb csókról,
a legforróbb ölelést, mely átkarolja a legvidámabb nevetést

a megtalált történést, az eltitkolt érzések mércéjét,
az álmok egységét, a mindennapok csodájában,
az őrangyalok múlandóságában,
az évszakok örök ritmusában,,
a földanya természetes mosolyában
az áldás havában,
most és mindörökké
Amor Sacra.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése