Indulj, ne állj meg. Tied az élet kenyere. Ne félj, melletted leszek, bármikor, bárhová is mész. Állj két lábra és merj önmagad lenni bennem.
Szerencsés vagy, kegyelmes és védett.
„Törpe János abbáról mesélik, hogy elvonult Szkétiszbe egy Thébai öreghez, és ott maradt a pusztaságban. Abbája pedig vett egy száraz botot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése