Szeretlek csendes délutánok rebbenései, mert átöleltek mindent ami megszokott, elfelejtett, elhallgatott…
„A belső van közel csak; távoli minden más. És ez a Belső szakadatlan tolul, telítődik és mondhatatlan.” (Rilke: A sziget)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése