Olyan volt mintha varázsgömbbe néztem volna bele. A visszatükröződött faágak a lélek mélységeibe simultak bele, utat nyitva a végtelen szépsége felé. A rohanó gondolatok elcsendesedtek, a lélegzet elszenderült a pillanat ürességében és szabadságában. Szívemben hála volt és elfogadás minden látható és láthatatlannal szemben. Úgy éreztem, hogy az öröklét forrásába sikerült belepillantanom. Mélységes csend és béke honolt mindenütt.