Várakozás… minden nap egy várakozás. A víz alatti falevél mozdulatlanságában, elcsendesedésében türelmesen Van. Talán nem is várakozás, hanem megnyugvás a mostban, szívbeli reménnyel a jövő felé. A mélyből előbúvó Nap elégtétele, a lélekbalzsam bársonyossága, a derűlátás magasztossága, a csend metafizikája, az elmúlás hallhatatlansága, vagyis Lux Aeterna.