2014. március 29., szombat


Víztükrön elszenderült falevelek könnyedségét szemlélem.  Légzésem vontatottsága a lassú víz mozgásával azonos. Az elmúlásba merülő falevelek némasága mély megértést tanúsított a rejtélyes halállal szemben. Oly csendes, titokzatos minden és magasztosan mély. A pillanat szótlan sugallata, a lét mély elfogadásához és megérzéséhez vezetett. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Theodráma

  „ A mai világban a pokol félelmével alig motiválhatók az emberek, főképpen a fiatalok, a hitre, a reményre és a szeretetre. Ha túlságosan ...